A projektről
1. Mit képvisel az Elmék találkozása elnevezésű program?
2. Mik az Elmék találkozása program céljai?
3. Hogyan zajlik az "Elmék találkozása"?
4. Miért "Európai vélemények"?
5. Miért "Európai vélemények az agykutatásról?"
6. Kik vesznek részt az európai Civil Fórumon?
7. Mely szervezetek irányítják a programot?
1. Mit képvisel az Elmék találkozása elnevezésű program?
Az Elmék találkozása - Európai vélemények az agykutatásról elnevezésű projekt tulajdonképpen két éven át tartó kísérleti program, melynek a központjában egy 126 fős Európai Civil Fórum áll. Kilenc ország technológiai bizottságai, tudományos múzeumai, akadémiai intézményei és közalapítványai indították el összefogva ezt a kísérletet 2004-ben az Európai Bizottság támogatásával.
A program egyedülálló lehetőséget kínál az átlagember számára, hogy többet megtudjon az agykutatásban elért eredmények mindennapi életünkre és a társadalom egészére való hatásáról, illetve Európa elismert kutatóinak, szakértőinek és döntéshozóinak tehet fel a témában kérdéseket és vitathatja meg velük saját elképzeléseit. A többi ország delegációinak tagjaival együtt egy olyan szándéknyilatkozatot dolgoznak ki a résztvevők, ami jelképezi és képviseli az európai állampolgárok véleményét és elképzelését arról, hogy az agykutatás területén mit tartanak elképzelhetőnek és kívánatosnak. Ezt a szándéknyilatkozatot a kutatók és a döntéshozók elé terjesztik annak érdekében, hogy felhívják figyelmüket arra, hogy ezen a kiemelt területen végbemenő fejlődés és fejlesztések szabályozása kapcsán mire ügyeljenek a jövőben.
Ebben a megközelítésben az Elmék találkozása program célja megegyezik az EU azon irányelvével, hogy a jövőbeni kutatásokról, a technológiai döntéshozatalról és irányításról szóló vitákba a szélesebb közönséget is vonják be a tagországok.
2. Mik az Elmék találkozása program céljai?
Az Elmék találkozása program elsődleges célja az állampolgárok bevonása a projekt történéseibe, melyek során az agykutatás területével kapcsolatban bennük felmerülő kérdéseket hozzáértő kutatókkal, jogi és etikai szakértőkkel és az európai döntéshozó szervek képviselőivel nyilvánosan vitathassák meg.
Cél továbbá, hogy alapot szolgáltassunk a témában az európai döntéshozatal számára, és hogy elősegítsük az agykutatásról szóló szélesebb körű vita kibontakozását.
Az Elmék találkozása segít az összeurópai szinten zajló társadalmi kérdéseket érintő viták és döntéshozatal újabb formáinak megteremtésében.
3. Hogyan zajlik az "Elmék találkozása"?
A program 2005-ben és 2006 elején szervezendő három országos és két nemzetközi találkozóból áll. A program bevezetéseképpen a 126 fős összeurópai delegáció együtt tekinti át az agykutatás kérdéseit. Ennek alapján kialakítanak egy olyan keretmunkát és megvizsgálandó kérdéskört, amely az agykutatás azon kérdéseit tartalmazza, amelyeket alaposabban meg akarnak ismerni, vizsgálni és persze vitatni. Ez határozza meg az egyes nemzetek delegációi által folytatott munkát a további két országos találkozójuk folyamán. Minden egyes nemzeti delegáció külön szándéknyilatkozatot dolgoz ki az agykutatásban rejlő lehetőségekről, fejlődésének kívánatos útjáról majd a kiválasztott kérdéseket továbbítja az európai fórum elé.
A második európai civil fórum az országos találkozókon kialakított nézőpontok és ajánlások mentén zajlik, ezeket dolgozzák ki a résztvevők alaposabban, kialakítva egy összeurópai jelentést az agykutatás kérdéskörén belül. A résztvevők azokat a kérdéseket éppúgy átbeszélik, amikben egyetértés vagy átfedés van, mint a vitatottakat, továbbá tisztázzák a számukra fontos okokat és tanulságokat. A fórum eredménye abban az európai jelentésben testesül meg, amely tartalmazza a szándéknyilatkozatot és azokat az ajánlásokat, amiket a tudományt, illetve a kutatás területét képviselő magas szintű európai vezetőknek adnak át ünnepélyes keretek közt, média nyilvánosság előtt. Ennek a kísérletnek az egyik fő célja a közvélemény és a szabályalkotók közti, a tudomány eredményeiről szóló folyamatos párbeszéd életre hívása.
4. Miért "Európai vélemények"?
Az elmúlt 10-15 évben számos európai országban egyre nagyobb szerepet kaptak nemzeti szinten az ún. részvételi technikával zajló értékelési eljárások. Ezeknek a kezdeményezéseknek a célja az állampolgárok, a civil szervezetek és a szabályalkotók véleményének egyeztetése.
A biotechnológia területén különösen gyakran alkalmazott eszköz a részvételi technika, különösen az értékelések és az irányelvek meghatározása érdekében. Mindezidáig azonban kevés gyakorlati próbálkozás történt a módszer összeurópai szinten való felhasználására.
Az Elmék találkozása - európai vélemények az agykutatásról elnevezésű program így egy vezető szervezetek irányítása alatt lezajló komoly kísérletként is értelmezhető, melynek célja a részvételi eljárás alkalmazása európai és nemzetközi szinten.
Az Elmék találkozása ezen kívül konkrét, kézzelfogható formában járul hozzá az európai kormányzás gyakorlatához a kutatás területén.
5. Miért "Európai vélemények az agykutatásról?"
Az agykutatás egyre nagyobb társadalmi jelentőségre tesz szert. Ennek a jelenségnek számos eltérő, ugyanakkor egymással összefüggő oka van.
Tudományos körökben egyre erősebb az a meggyőződés, hogy valóban kezdjük érteni az agy működését, mégpedig új és tudományosan hasznos módon. Lehetőségünk van immár bepillantanunk a működő agyba. A molekuláris biológiai technikák bevezetése egyaránt forradalmasította a neurokémiai reakciók és az egészséges illetve patológiás agy sejtszintű működésének megismerését.
Másodsorban az elmúlt évtizedek során hihetetlen mértékben megnőtt az átlagos élettartam Európában. Ahogy az egyes emberek idősödnek, a demográfiai egyensúly eltolódik és drámaian megnő számos, az életkorral összefüggő neurodegeneratív betegség (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór) előfordulásának gyakorisága.
6. Kik vesznek részt az európai Civil Fórumon?
A brüsszeli Baudouin Király Alapítvány által koordinált nemzetközi szervezetek első közös programja az "Elmék Találkozása" projekt. Sokéves tapasztalataikat gyűjtik össze annak érdekében, hogy ez a páratlan kísérlet megvalósulhasson.
7. Mely szervezetek irányítják a programot?
1) Baudouin Király Alapítvány (KBF, Belgium)
Ez a közalapítvány a kormány támogatásától és befolyásától független, a tömegek számára elérhető életminőség javítás lehetőségeit számos szempontból vizsgálja. A KBF, mint belga székhelyű európai alapítvány helyi, regionális, szövetségi, európai és nemzetközi szinten egyaránt tevékenykedik. A KBF támogatja és koordinálja az Elmék Találkozása programot.
2) Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (Magyarország)
Az ország északkeleti régiójában felelős a progresszív, magas színvonalú egészségügyi ellátás biztosításáért. Az egyik központja a magyarországi orvosi kutatásoknak. Számos tudományos és klinikai egysége foglalkozik agykutatással.
3) Flamand Tudományos és Technológiai Intézet (Flanders, Belgium)
A Liege-i Egyetemmel közösen vállal felelősséget a belga részvételért.
4) Dán Technológiai Bizottság (Dánia)
A Dán Technológiai Bizottság a dán parlament Technológiai Intézete. A Bizottság független, szerepe a technikai fejlődés ismertetése, a tanácsadás a parlament és a kormány részére, és a technológiai kérdések megvitatása.
5) Tudományos és Ipari Park, Párizs (Franciaország)
Olyan különböző programoknak ad otthont, amelyeknek célja, hogy a nagyközönség számára megismerhetővé tegyék a tudomány eredményeit.
6) Természettudományi Múzeum, Drezda (Németország)
A Múzeum fő célja, hogy bemutassa a tudomány társadalmi hatásait a 21. században. Feladata, hogy ismeretterjesztési céllal elősegítse a tudomány és a kutatások trendjeiről szóló vitákat.
7) Tudományos Park, Nápoly (Olaszország)
A nonprofit szervezet célja a tudományos ismeretek és a technológiai újítások megismertetése. Számos részlege között található a Tudományos Centrum, melynek feladata a társadalom és a tudomány közötti párbeszéd életre hívása.
8) Rathenau Intézet, Hága (Hollandia)
A holland Oktatási, Kulturális, Tudományos Minisztérium által létrehozott és finanszírozott független szervezet. Feladata, hogy elősegítse a közvélemény, illetve a politikai nézőpont jelenlétét a tudományos és technikai fejlődésben.
9) Tudományos Múzeum és Dana Centrum (Anglia)
A Tudományos Múzeumban hagyomány a látogatókkal - és a szélesebb közönséggel - való kapcsolattartás a napjainkban nagy jelentőséggel bíró témákban. A Dana Centrum olyan találkozási hely a felnőttek számára, ahol megvitathatják napjaink tudományos témáit.
10) Westminster Egyetem (UoW, London)
A Westminster Egyetemen található Demokrácia Kutató Központ (CSD) számos tudományos és technológiai értékelést és tanulmányt készít. A CSD módszertani és tudományos tanácsadást végez. A CSD végzi az "Elmék találkozása" program belső értékelését és módszertani irányítását is.
11) Eugenides Alapítvány (Görögország)
Nonprofit, független szervezet, melynek küldetése a tudományos, technikai és technológiai oktatás elősegítése a fiatalok számára, illetve a tudomány és technológia népszerűsítése a nagyközönség felé. Most alakítanak ki egy kutatóintézetet, amely a társadalom és tudomány kapcsolatával foglalkozik. Ennek az intézetnek lesz a feladata az állampolgári részvétel biztosítása a szabályalkotási folyamatokban.
12) Liege-i Egyetem, SPIRAL (Belgium)
A Flamand Intézettel együtt a belga részvételt biztosítja a programban. A SPIRAL egy kutatási központ, amely a kockázatelemzést és a közvélemény bevonását kapcsolja össze tudományos kérdésekben (technológiai újítások és fejlesztések kapcsán)
A kezdeményezést a Kutatás és Technológiai Fejlődés 6. keretprogramjának égisze alatt támogatja az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság terve a szorosabb interakció létrehozása a tudósok és az érintettek (köztük az állampolgárok) között a kutatás, fejlesztés és szabályalkotás területén.